mote
(G, AN-5vill; Lar, Añ, H (V, G)),
mota (V-ger-gip)
Ref.:
A (mote, mota); Iz ArOñ (móta), To; Elexp Berg (mota).
"Botón en los árboles"
Lar.
"(Las flores están en) botón, loreak motean, lekan daude
"
Ib.
"Brotar, en los árboles, moteatu, ninikatu, motea [...] irten
"
Ib.
"Cerner las viñas, echar la flor, [...]. Mastiak erne izatea, motea ematea
"
Ib.
"Botón en las flores, lora motea, lora leka
"
, "pámpano, mats motea" Lar y Añ.
"1.º (G-bet), capullo de la flor; 2.º (Gc), retoño, botón o yema de los árboles"
A.
"Capullo de flor. Negu epela eiñ ezkero arbolia aurreratu eitten da, baiña udaberrixan izotza eitten badau motia jausi eitte jakue
"
Elexp Berg.
En AxN se explica bihia (96) por motea (en la frase hazi hartarik sortzen den bihia). v. 1 bote.
Zeñak zeuzkan iru sarmentu, azitzen zala geldika geldika motak bota artean.
Ur Gen 40, 10 (Dv botea eman, Ker kimuak bota; Ol erne, Bibl ernatu, BiblE kimuberritu).
Lurpean eduki ditugun mentu oetatik, Jorraillan artuko ditugu moterik onenak dituztenak.
EEs 1917, 52.
Indartsu azi dedin, ernetzen zaizkion mote guziak kendu.
Ib. 54.
Orra zuaitz adarrak / ederki / ta guri, / mote, kima ta muskill / pozgarriz / beterik.
Garbiz EEs
1928, 36.
MOTE-TXORI.
"Motatxori, motatxorixa, (Pyrrhula pyrrhula), camachuelo. Fruta arbolei mota jaten dien txori moko-okerra. Papar gorri-gorria du" Elexp Berg2. "Motatxorixak kalte aundixa eitten dotsa fruta arbolei" Ib.