fazegatu
(Lar, Ht VocGr),
pazegatu (Urt I 307, H (+ ph-)),
fazegetu (H).
Apaciguar(se), sosegar(se).
"Mitigar"
Lar.
v. apazegatu.
[Iainkoa] gure penitenzian pazega zaitea.
Harb 366.
Fazegatu ziren haren khexagune guziak.
Ch I 25, 2.
Komunione on batek phazegatzen eta flakatzen du gure pasione gaixtoen bizitasuna.
Brtc 234.
Bere aitaren haserrea fazegatzeko.
Dh 208.
Ematua edo fazegatua solhas horiez, Gobernadoreak erran zion: [...].
Jnn SBi 139.
Agian populua fazegatuko zela.
Ib. 28.
v. tbn.
Phazegatu: CatLav 243 (V 123). He Gudu 82. Arb Igand 170.
EZIN PAZEGATUZKO.
Implacable.
Guziz zuzena, ezin phazegatuzkoa den eta handizki mezprezatu duen Juje batek jujatu behar duela badaki.
Brtc 124.