negargale
1.
(AN-egüés ap. A
; Dv),
nigargale (BN ap. A Morf 199
).
"Ganas de llorar"
A, que cita a Lizarraga de Elcano.
"Llorera y afectado de ella"
A Morf 199.
Jesus, or beiraturík / gaixtogónen amazále, / biótza presaturík / elduzaida negargále.
LE Kop 149.
Ilas géros arima bekátu mortaleéki, baték dú sentimentura sentigárria ta negargále.
LE Urt (ms.) 50r.
2.
(Dv),
nigargale (S ap. A
).
"Pleureur, qui est en larmes"
Dv.
"Llorón"
A.
Zure neskatikoa ainbeste maite zenuen amatxo orrek, enaramazu zuregana. Emen, beti illun ta negargale nago ta.
TP Kattalin 178.