(V-ple-m; Lar ( H), Hb (-ia), Lcq 170 y 174, A (que cita msLond)),
azki (V; Añ (V), H)
Ref.:
A (azki);
A Apend;
Elexp Berg
.
Grama (sg. Lcq Cynodon dactylon y Agropyrum reptans).
"
Askia, grama"
Izt C 41 (en una lista de plantas).
"Grama oficinal"
A Apend.
"Grama, hierba cuyo cocimiento se da a las mujeres recién paridas"
A.
Gura leukee jakin, baña neke baga, atxurlari alperrak legez, zeñen soloa dagoan laarrez, mugitaz, azkiz, garduz, zalgaz, zoragariz beterik.
Mg PAb 195.
Txiza eragiteko, onak dira perejila, arto-bizarra, kañaberea ta azkia. Azkia soloetako bedar bat da. Aramaion zear-bedarra dau izena.
A EY IV 258.
Odei-laiñoak eta ke-mordoak darizkin lurra [...] beti ere aski orlegiz iantzita dagoena.
Ibiñ
Virgil
86.
Ibai zabal beteen ertzetan, goroldia ta aski muskerra azten diren parajeetan.
Ib. 97.
ASKI HANDI
(aski aundi V-gip ap. Elexp Berg). Variedad de grama.
ASKI TXIKI
(V-gip ap. Elexp Berg). Variedad de grama.
ASKI ZURI
(Añ (G)). Grama.