1.
(V, G, L, B, BN-baig-mix, ĩhĩ S; SP, Urt III 324, Ht VocGr , VocBN , Gèze, Dv, H, Alth Bot 9),
ia
(Dv (G); + ya Lar y H; iya G; Lcc, VP 37r, H; ixa V-gip),
i
(Dv (G)),
iin
(AN-gip),
ina
(AN-5vill, B),
ine
(B),
inhi
(H),
ei
(G-goi). Ref.: Lcq 168; A (ii, ia, iña); Arzdi Plant1 276; Primorena 3; Lrq /ĩhĩ/; Iz ArOñ (ixa batzuk), To (iya, iye), UrrAnz (ixia), Als (iyak), IzG (iiñak); Satr VocP ; VocNav (iña); JMB At (ei); Izeta BHizt (iñe); Elexp Berg (ixak).
Junco.
v. 3 ira.
Ihiz egiñikako kofretxo bat.
Urt Ex 2, 3 (Ur, Dv, Bibl i(h)izko; Ol, Ker zumezko).
Hamabi kadira ihizko.
(1780).
SenperEus
172.
Yezko saski bat [...] egin zuen.
Gco I 113.
Arria eta iya / ugari izanik.
It Fab 180s.
Adios ihi, adio intzurak.
Gy 211.
Goroldio, ihi eta belhar tzarrak.
Dv Lab 196.
Ihizko xistro edo saskitxo bat.
Etcheberry 59.
Haitza eta ihia.
Zby RIEV
1908, 771.
Ihizko mihise edo estalki puska bat.
Jnn SBi 385.
Sahetsak beltz, ihia abere ongarriarekin gogortuz eginak.
JE Bur 8.
Uraren bi aldetatik aiñ zabal ta lodituak ikusten [ditutzun] iya ta kanaberak.
Lh Yol 3.
Erramua, ereñotza, ideta, eia eta orrelako belar eta landarak.
JMB LEItz
96.
Ihizko hesi batez.
Barb Leg 64.
"Keatik aurkituko naute ni", esan zuen suak. "Ihiatik (junco) bilatuko naute ni", esan zuen urak.
(In EZBB
II 37
).
v. tbn. Ag G 129 (iak).
Ihi bat bezain xut zohalarik.
Elzb PAd 31.
Huna non gaituzkan hemen ihi xorrosten!
Atheka 69 (con el sdo. de 'perdiendo el tiempo').
2.
"
Iña (AN-5vill, B), mimbre"
A.
IHI-BELAR.
"Iyebelarra, la hierba de prado que es parecida al junco" Iz To.
Bide luzean dijoakizu / ur-negarraren zingira, / ii-belarren azpira / kimu bat duten izpira.
Zendoia 182.
IHI-MUIN.
Médula de junco.
Ii-muiñaren kizkiña.
Zait RIEV
1933, 63.
IHI-XIXTERA.
"Caudea cistella" Urt IV 314.
IHI-ZARE.
"Iñazara (AN-5vill), cesto de mimbres" A.
IHI ZORHO.
Figura en SP, sin trad.