1.
(L, BN, S; Urt I 96, Dv; erres G-azp-to-bet, B; O-SP 223, VocB, Foix ap. Lh),
herresa (e- S; Lar, VP
26v, Añ, H, Foix ap. Lh.),
errex,
erreja (Foix ap. Lh.),
errez (G-bet; Arch UFH)
Ref.:
A (herres, erres); Lh (erres, erresa, erreja); Garate Cont BAP 1949, 357; CEEN 1969, 168.
"Pain de ménage, panis secundarius" O-SP 223. "Ekhardazu herrésa, apporte-moi du pain bis" Urt Gram 537. "Pan bazo" Lar, VP. "Comuña" Añ. "Erreza utzirik joan dira" Arch UFH. "Pain gris" Dv. "Pain bis: Ogi xuririk eztenean, herresa on. [...] Syn. zenborra (ogi), zenphorra" H. "Erres, basalor, pan moreno con mucho salvado, menudillo" VocB. "(Pain) bis, bianda, erreja [tachado]" Foix. "Errez, pan negro en Orio" Garate
Cont BAP 1949, 357.
Erier eman zituen jateko guziak; herresa puxka bat baizik ez zuen beretzat atxiki.
Laph 149.
Etxeko ogie baño, kanpoko errexa hobea.
(B).
Eusk
1993, 352.
2.
(S ap. Lrq /heReźa/),
hereza (S ap. A
),
hereze (S ap. A
; Alth Bot).
"Gaude, réséda jaune herezea
"
Alth Bot 8.
"Réséda jaune. Empr. béarn. rése, son le plus fin de blé"
Lrq.
3.
"Residuo, sobra, [...] ondakina, erresa, ondarra
"
, "sobras erresak" Lar.
"
Herresa, id. erresa. Le reste, les restes"
H.
ESPAINIA-HERRES.
"Corolus, españa herezea" Alth Bot 7 ( A).