1.
(V-gip, G, AN, BN, Ae, S; SP, Urt II 47, Lar, VP
39r, Añ (G, AN), VocBN
, Gèze, H),
izaba (L, BN-ad-lab; Lecl, Arch VocGr, Dv, H),
izoa (AN-larr-ulz, B, L-sar, Ae),
izea (BN-baig),
izoba (H),
iseba (BN-ciz-baig),
izua (B),
ixua
Ref.:
VocPir 169; A (izea, iseba, izaba); Iz To , Ulz, UrrAnz (osába); CEEN 1971, 359; Izeta BHizt; EAEL 345
.
Tía.
v. izeko, tia.
Tr. Documentado desde finales del s. XVI en textos de todos los dialectos, salvo en vizcaíno. En DFrec hay 7 ejs. de izeba .
Len ere bere izebak [...] aurkitu omen zuela [...] mutilareki.
(Pamplona, 1596).
ReinEusk
97.
Izeba enea nihaurenzat, zurea elgarenzat.
O Pr 509.
Izeba andria, or bidalzen dut astuaren eske.
CartNav
141.
Baitzuen Pariseko hirian izeba bat.
Jnn SBi 71.
Izeba Isabel-i [otu zitzaion]
.
A Ardi 19 (en contexto similar (izeba + nombre propio) en Izeta DirG 109, Salav 9, Xa Odol 31, JAzpiroz 153, Larre ArtzainE 88).
Violenta izebaren altzoan ikasi zukela goizik otoitz egiten.
"Sa tante Violenta"
.
Ardoy SFran 310 (v. tbn. en contexto similar (nombre propio + izeba) Etxde JJ 250).
v. tbn. Cb Just 50. Brtc 60. Laph 3. Aran SIgn 5. Iraola 99. Ag G 367. Alz Txib 102. Tx B II 44. FIr 190. Anab Usauri 79. ABar Goi 24. Mde Pr 84. Arti MaldanB 207. Ugalde Iltz 15. Osk Kurl 91. MAtx Gazt 19. NEtx LBB 138. Ataño TxanKan 186. BBarand 37. Insausti 35. Izaba: Arch Gram 16. Zerb Azk 107. Izoba: Or Mi 74. Izoa: Ezale 1897, 141n. Ixua: ADonostia CEEN 1972, 17 (recogido en Baztán).
2.
"(AN-gip), suegra"
A.
3.
"
Iseba (BN-ciz-baig), madrastra"
A.
IZEBA-OSABA
(Pl.). Tía y tío. v. OSABA-IZEBA.
León-en ere baditu beste izeba-osaba batzuk.
TxGarm BordaB 102.
Izeba-osaben etxean lengusuakin.
JAzpiroz 179.
Buenos Airesen nauzkan izeba-oseba eta lehen kusien alderatekoa.
Larre ArtzainE 325.
Tías y tíos.
Ama, aita, anaia, izeba-osabak nabilzkin garbi-garbi buruan.
Ugalde Iltz 19.
IZEBAREN- .
(En casos locales de decl. sing.).
Casa de la tía.
Mauleraiño [joan], izebarenean ote zegon ikusteko.
Etxde JJ 250.